Alapítványuk ösztöndíjjal finanszírozza egy fiatal jogász kutatási tevékenységét, melynek témája "A cigány diákok jogérvényesítésének sajátosságai - különös tekintettel a közoktatás területén fellépő diszkrimináció elleni, közérdekű személyiségi jogi perekre".
Egy másik ösztöndíjunk a telepen élő cigány közösségek többségi társadalomhoz, a helyi közösséghez fűződő kapcsolatainak, viszonyának kutatásához járul hozzá. A támogatott kutatás szegregált cigánytelep empirikus vizsgálatával a roma kultúra- élethelyzet- figyelembevételével azokat a mentális tartalmakat elemzi, amelyek a cigány közösségnek a többségi társadalomhoz való viszonyát alakítják. A kutatás célja az előítéletek, integrációs gátak megismerése, illetve a megfelelő megközelítés és valódi integrációt elősegítő módszerek felismerése.
Két ösztöndíjasunk segítségével újraindítottuk a Gödöllői Szent István Egyetem Környezet-és Tájgazdálkodási Intézete által 2006-ban végzett részvételi akciókutatást a Mezőcsáti kistérség 5 településén (Ároktő, Igrici, Mezőcsát, Tiszakeszi, Tiszatarján). Alapítványunk kiemelten a romákra fókuszál a vidékfejlesztést célzó, részvételen alapuló tervezési-kutatási folyamatban. A hátrányos helyzetűek életminőségének javítása érdekében a kutatás olyan módszereket és technikákat alkalmaz, melynek eredményként a települések társadalmi-gazdasági körülményeiről, erőforrásairól komplex elemzés készül, illetve a helyi lakosság érdekeltté és motiváltabbá válik arra, hogy bekapcsolódjon a helyi döntések meghozatalába és végrehajtásába. Eszközök: kérdőívezés, interjúzás, lakossági fórumok, közösségi programok, akciók szervezése, projektgenerálás, pályázat készítés és menedzselés, képzések, szükség esetén önerő és áthidaló hitel nyújtása.
Ároktői foglalkoztatási projekt előkészítéseként egy helyi, roma ösztöndíjasunk a település gyógynövénytermesztési-, feldolgozási- és értékesítési lehetőségeit méri fel. Továbbá vizsgálja a lakosság élelmiszer fogyasztási/vásárlási szokásait.
Egy másik - szintén ároktői, roma ösztöndíjasunk - a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi integrációját támogatandó TÁMOP pályázat előkészítésében dolgozik (szükségletfelmérést végez a fiatalok körében, valamint részt vesz a mezőcsáti kistérségben a tehetségpont kialakításának előkészítésében).
Mikrohitelezéssel kapcsolatos kutatásunk célja a Grameen-modell hazai adaptációjának előkészítése. A hazai sajátosságok figyelembevételével számunkra - kismértékű változtatások után - a Grameen-modell tűnik a legalkalmasabbnak a mélyszegénységben élők vállalkozásainak támogatására. Vonzó a modellben, hogy ez csoport-nyomáson alapul, de kölcsönös pénzügyi visszafizetési felelősséget nem tartalmaz, ugyanis a kölcsönös felelősségű modell már korábban kipróbálásra került, sajnos nem sok sikerrel. A Grameen-modell kifinomult csoportos nyomásgyakorlási technológiája optimális átmenetet jelent az egyéni modell és a teljes, kölcsönös anyagi felelősség között. A konkrét részleteket azonban nyilvánvalóan érdemes a helyi viszonyokra adaptálni, így a kutatás az alábbi kérdéseket vizsgálja:
A kutatás tehát arra kíván választ adni, hogy a Grameen-modell mennyiben alkalmas a magyarországi, mélyszegénységben élő rétegek, csoportok, közösségek helyzetén segíteni, a célcsoport tagjaiban mekkora nyitottság mutatkozik egy ilyen lehetőséggel élni annak esetleges bevezetésekor, a településen és környékén mik azok az életképes tevékenységek, melyekre egy vállalkozási típusú hitel haszonnal fordítható, illetve mik azok a kockázatok, melyekkel számolni kell egy-egy területen, hogy negatívan befolyásolják az eredeti hatékonyságát. Az előkészítő szakaszba bevontuk a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetét, valamint a számos neves szociológus, antropológus kutató mellett egy külsős szakértőnk felvette a kapcsolatot a Grameen Bank munkatársaival, hogy az eredeti modell kézikönyvét és más fontos információkat megszerezhessen.